ÉVFORDULÓK JEGYZÉKE 2002

1192 - III. Béla szentté avatja I. László királyt. 1192. február 2-án felnyitották a király sírját, kiemelték a testet, bíborszínű lepelbe takarták, gazdagon aranyozott koporsóba fektették, fejére drágakövekkel ékesített koronát tettek, kezébe aranypálcát helyeztek. A koporsót a templomban felállított új ravatalra helyezték. Ezen az ünnepen jelen volt a királyi család és a hívők ezrei. A hívek évszázadokon keresztül zarándokoltak a csodatevő sírhoz.

1552 - Egy korabeli adókönyv adatai szerint Váradon körülbelül 75 különféle mesterember működött.

1552. május 10. Varkocs Tamás a város főispánja. Megjelennek a reformáció első képviselői Váradon.

1557. A reformáció győzedelmeskedett Nagyváradon.

1577. Az első nagyváradi református zsinat éve.

1637. március 19-én hunyt el Pozsonyban Pázmány Péter katolikus főpap, a magyar ellenreformáció legnagyobb írója. Született Nagyváradon, 1450. október 4-én.

1667. május 27. Szebenben meghalt Szenczi Kertész Ábrahám tudós nyomdász, aki 1640-1660-ig városunkban tevékenykedett.

1692. május 11. Heisler Donát tábornok ostrom alá vette a váradi várat. Ebben az évben Nagyvárad felszabadult a harminckét esztendeig tartó török elnyomás alól.

1707- Becker Leó a vár parancsnoka a várban talált régiségekből pénzt veretett - egyik oldalán az 1707-es évszám, a másik oldalán „In Necesitate Varadiensis” felirattal.

1807- A Sas csapszék két különálló épületét egybe építették, és emeletet húztak rá. (Később színkör, majd Passzázs és szálloda és a jelenlegi Fekete Sas Palota épült itt fel.)

1752- Hillebrandt építész tervei alapján Forgách Pál püspök letette a mai római katolikus székesegyház (ma Bazilica Minor) alapkövét.

1767. június 22-én született a Bihar megyei Ottományban Szentjóbi Szabó László költő. Meghalt 1795.október 6-án Kufsteinben.

1777- Mária Terézia görög katolikus püspökséget szervezett Nagyváradon.

1792- Várad-Váralja község alapítási éve.

Ebben az évben görög katolikus szemináriumot hoznak létre Nagyvárad-Olasziban.

1807. július 7-én született a Bihar megyei Csokalyon Fényes Elek helytörténész, publicista és statisztikus. Meghalt 1876. július 23-án.

1872. március 20. - A nagyváradi Ortodox Consistorium megalapításának éve.

1787- A Nagyváradi Magisztrátus elhatározza a város utcáinak kikövezését.

1817. március 30. - Árvíz Nagyváradon.

1817. március 2. Nagyszalontán született Arany János költő, műfordító, irodalomkritikus (meghalt 1882. október 22-én, Budapesten).

1852. március 21.- Megalapítják a román ifjak olvasótársaságát.

1837. január 11-én született Bunyitay Vince főpap, történész és mecénás.

1892-től a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség könyvtárosa volt.

Gazdag könyvtárát a városi könyvtárnak adományozta.

1847- Megalakult az első takarékpénztár Nagyváradon. Az intézmény az első világháború kitöréséig működött.

 Ebben az évben újraépítették a kapucinus rend kolostorát (klasszicista stílusban).

1852-ben kezdtek hozzá a város megfelelő kivilágításának megszervezésére. A városháza előtt és a város forgalmasabb pontjain 25 rendszeres lámpát állítottak fel. Később a lámpák számát állandóan növelték.

1857- A városba látogatott Ferenc József császár feleségével, Erzsébettel. A várost szabad királyi várossá nyilvánították.

1877. november 22-én született Érmindszenten Ady Endre, a huszadik századi magyar líra kiemelkedő alakja. 1900-1903-ig a Szabadság és a Nagyváradi Napló munkatársa. A Holnap antológia vezéralakja.

 1892- Szent László király bronzszobrának elkészítése és köztérre állításának éve.

1892. október 2-án tartották a Szigligeti Társaság alakuló ülését.

1897- Megalakult a Nagyváradi Kerékpárosok Egyesülete.

 1897. január 28. - Megépült a Nagyvárad-Belényes vasútvonal. Az első szerelvény két vagonnal közlekedett.

1902. február 26.- Megkezdődött az új városháza (a mai Polgármesteri Hivatal) építésese.

1902. Sztarill Ferenc tervei alapján felépül az EMKE Szálló.

1907- A városi utcai világítás modernizálásának éve.

1907. július 8-án Nagyváradon született Biró József művész, művészetkritikus. Meghalt 1944-ben Budapesten.

1908. Megalakult A Holnap Irodalmi Társaság és kiadják A Holnap antológiát.

1917- Megalakult az anyák és gyermekek védelmét szorgalmazó Stefánia Egyesület.

1917. április 4-én született Nagyváradon Gáll Ernő filozófus, író, a Babes -Bolyai Egyetem tanára. Meghalt 1999-ben Kolozsváron.

1917. április 19. Lakos Lajos Nagyvárad város levéltárosa halálának éve. 1904-ben megjelentette Nagyvárad múltja és jelene című monográfiáját.

1927. szeptember 30-án született Nagyváradon Bajor Andor író, publicista. Meghalt 1991. január 29-én Debrecenben. 

1927. november 13. Iosif Vulcan, a Familia című lap alapítója és főszerkesztője mellszobrának leleplezése. A mellszobor Anghel Chiciu szobrász alkotása.

1937- Megjelent Fehér Dezső: Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve.

-         Megjelent Teodor Neş: Bihari emberek (Oamenii din Bihor) című monográfiája.

-         Elkán Károly építész tervei alapján még ebben az évben hozzáfognak a Református Kultúrpalota építéséhez.

1937. március 5-én Szegeden hunyt el Juhász Gyula költő, aki 1908-1911 között Nagyváradon tanároskodott. A Holnap-mozgalom lelkes híve. Született 1883. április 3-án Szegeden.

1937. június 16-án született Nagyszalontán Fábián Sándor orvos-költő.

1942 - A Szent Jobb vonaton Nagyváradra érkezett.

1992 - Évtizedek óta első alkalommal rendeznek ünnepségeket Varadinum néven, a városalapító Szent László király tiszteletére. Az ünnepség szervezői: a Bihar Megyei RMDSZ és a történelmi egyházak.